1986
Mexikó nem csekély nehézségek
közepette rendezte meg a második világbajnokságát, ám végül minden rekordot
megdöntött az összes 2 406 511 néző által megtekintett, ötvenkét
mérkőzésből álló tornával.
Az eredeti terv szerint a világbajnokság házigazdája Kolumbia lett volna.
Ez a döntés azonban még azt megelőzően született, hogy a spanyolországi
világbajnokság előtt a majdani szereplők számát tizenhatról huszonnégyre
emelték. Kolumbia ingatag biztonsága immár komoly problémává lépett elő, amikor
az ottani labdarúgó-szövetség 1982-ben ultimátum elé állította Joao
Havelange-ot, a FIFA elnökét. A kolumbiaiak kijelentették, hogy szíves-örömest
vállakóznának a házigazda-szerepére, de csak azzal a feltétellel, hogy a részt
vevő csapatok számát ismét tizenhatra
csökkentik.
A FIFA erre nem volt hajlandó, Kolumbia visszakozott, s elkezdődött a
versenyfutás az idővel, hogy záros határidőn belül új házigazdát találjanak az
amerikai kontinensen. Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada is jelentkezett. A
FIFA Mexikót választotta helyettük.
Alig csillapodtak le a felzúdulás, amikor Mexikót 1985 szeptemberében sok
ezer emberéletet követelő földrengés sújtotta. A Fifa fontolóra vette, hogy
ismét új helyszínt keressenek a döntőnek.
Végül május 31-én, a mexikóvárosi Azték Stadionban megkezdődött a torna,
amelynek a nyitómérkőzésén a címvédő olaszok puhatolózó játékkal 1-1-es
döntetlent játszottak Bulgáriával.
Egyetlen csapatnak sem akadt azonban olyan játékos, aki versenyre
kellhetett volna az őstehetség Diego Maradonával. Az argentin csapat kapitánya
döntő fontosságú – olykor bizony vitatott – gólok előkészítőjének és szerzőjének
bizonyult, aki remekül kihasználta a szövetségi kapitány, Carlos Bilardo
taktikai kreativitásából adódó
lehetőségeket.
Számos kiemelkedő fejleménye volt ennek a világbajnokságnak: az angol
Gary Lineker Lengyelország ellen elért mesterhármasa Emilio Butragueno négy
nagyszerű gólja, amellyel a spanyolok hatástalanították a dán dinamitot: és egy
negyeddöntő, amelyen Franciaország büntetőpárbajjal győzte le Brazíliát, miután
a világ legnagyobb játékosai közül három, Zico, Socrates és Michel Platini mind
kihagytak egy-egy tizenegyest.
Argentína Olaszországot megelőzve végzett az egyes csoport élén, majd a
második körben a régi ellenséget, Uruguayt búcsúztatta, hogy azután egy roppant
feszült hangulatú negyeddöntőn találkozzék Angliával. A Falkland-háború öröksége
ott lebegett az Azték Stadionban vívott mérkőzés felett, amelyen Argentína
világszerte vitatott módon 2-1-es győzelmet aratott. Az első argentin gól
születése a hírhedt ,,Isten keze”-epizódhoz kapcsolódott, ugyanis Maradona
kézzel ütötte be a labdát a kapuba. Argentína második gólja körül azonban semmi
vitatható nem volt: Maradona briliáns szólóval a teljes angol védelmen
átjátszotta magát, majd Shilton mellett ellőve a labdát a világbajnokságok
történetének egyik legnagyobb gólját
szerezte.
Maradona hasonló gólt rúgott a következő meccsen, amelyen Belgiumot
győzték le. Ezzel az argentinok a döntőbe kerültek, ahol az ellenfelük
Nyugat-Németország csapata lett, melynek irányítása immár az egykori világbajnok
kapitány, Franz Beckenbauer kezében volt. A németek az elődöntőben ismét
elbúcsúztatták Franciaországot, a döntőben azonban nehezen találtak magukra,
hiszen ötvenhat perc után Argetína 2-0-ra vezetett Jorge Brown és Jorge Valdano
góljaival.
A későn eszmélő német csapat meglepő módon talpra állt, és Karl Heinz
Rummenigge, valamint Rudi Völler találataival egyenlített. Mindhiába. Öt perccel
a játékidő vége előtt Maradona lerázta a védőjét, és átadta a labdát
Burruchagának, aki megszerezte Argentína számára a győzelmet, egyszersmind a
második világbajnoki címet jelentő gólt.
1986
(Mexikó)
Döntő
Argentína
3 (1)
Brown, Valdano,
Burruchaga
Ny.-Németország
2 (0)
Rummenigge,
Völler
Mexikó, Azték Stadion, 114 590
néző
Argentína
Pumpido,
Cuciuffo,
Olarticoechea, Ruggeri,
Brown,
Giusti, Burruchaga (Trobbiani
89),
Batista, Valdano, Maradona
(csk.),
Enrique.
Nyugat-Németország
Schumacher, Berthold,
Briegel,
Jakobs, Förster, Eder,
Brehme,
Matthäus, Allofs (Völler 46),
Magath (Hoeness, D. 63),
Rummenigge
(csk.).
Gólkirály:
6 Lineker (Anglia)
|