2002

Az első ázsiai világbajnokság tele volt meglepetéssel a Japán és Dél-Koreán kívüli szurkolók számára. A társrendezés rendkívül jól működött, az egyetlen komoly csorbát az állandó problémás játékvezetés jelentette. Az újonc szenegáliak szenzációs nyitányként 1-0-ra megverték a címvédő franciákat az A csoport első mérkőzésén. A francia csapatnak módfelett hiányzott sérült játékmestere, Zinedine Zidane. A FIFA számára az eredmény kapóra jött, mivel eljelentéktelenítette az új jegykiadási rendszerrel és Sepp Blatter újraválasztásával kapcsolatos polémiákat. 

            Franciaország képtelen volt talpra állni. A következő alkalommal, amikor a franciák viharos összecsapás során 0-0-s döntetlent játszottak Uruguayjal, Thierry Henry piros lapot kapott, a francia csapatnak, pedig az utolsó mérkőzésén, muszáj lett volna megvernie a csoportelső Dániát. A még csak félig felépült Zidane-t is játékba vetették, Franciaország azonban 2-0-ra veszített. Szenegál a csoport második helyén végzett, miután Uruguay a félidei 3-0 után összeszedte magát, és kicsikarta a döntetlent a Turangi Oroszlánjai ellen.

            A B csoport éllovasa Spanyolország lett, a nyitó kör két, százszázalékos csapatának egyikeként (a másik Brazília volt). A második helyezett Paraguay jobb gólkülönbségével múlta felül Dél-Afrikát, miután Szlovéniát 3-1-re megverte a csereként beállt Nelson Cuevas kései góljaival.

            A C csoportot a három győztes mérkőzésükön tizenegy gólt szerző brazilok uralták, jóllehet az első meccsen csak nagy nehezen győztek 2-1-re Törökország ellen Ronaldo és Rivaldo góljaival. A klasszisedző, Bora Milutinovics által irányított újonc kínaiak mindhárom meccsüket elveszítették.

            A D csoport élén végző dél-koreaiak először jutottak tovább az első körből, köszönhetően a kiváló erőnlétükre épített játékuknak. 2-0-ra verték a kedvetlenül szereplő lengyeleket, 1-1-es döntetlent játszottak az Egyesült Államokkal, és 1-0-ra múlták felül Portugáliát. Hozzávetőleg ötmilliós tömeg követte figyelemmel a történéseket a nyilvános kivetítőkön, és éltette nemzeti hősként a holland edzőt, Guus Hidinket és a sztárokat, például a csatár Ahn Dzsung Hvant.

            Az E csoportban Németország kirobbanó formában játszott az első mérkőzésén, 8-0-ra verte tönkre Szaúd-Arábiát, hála Miroslav Klose fejesgólokkal elért mesterhármasának. Írország második lett.

            Az F csoportot halálcsoportnak is nevezték, noha ez a megjelölés túlzónak bizonyult. A lélektelenül játszó nigériaiak kiestek, miután az első két meccsüket elveszítették, Argentína, pedig óriási csalódást okozott. A csoport kulcsmérkőzésére Sapporóban került sor, ahol Anglia 1-0-ra legyőzte Argentínát. Michael Owent buktatták, és a csapatkapitány David Beckham a büntetőt értékesítve rendezte az 1998-as számlát. Anglia a második helyen végzett Svédország mögött.

             A G csoportban a mexikóiak szerepeltek a legjobban, akik az ügyes labdatartást a lehető leghatékonyabban alkalmazva 1-0-ra megverték Horvátországot, 2-1-re, pedig a Vb-újonc Ecuadort. Olaszország csoportmásodik lett, dacára annak, hogy utolsó mérkőzésükön szoros küzdelemmel értek el 1-1-es döntetlent Mexikó ellen. Az olaszok kiestek volna, ha Horvátország nem kap ki 1-0-ra Ecuadortól az utolsó meccsén.

            Japán a társrendező dél-koreaiak példáját követve első helyen jutottak tovább a H csoportból. A szintén keményen küzdő japán csapat hőse a középpályás Inamoto Dzsunicsi volt.

            A mérkőzések ütemezése lehetetlenné tette, hogy a játékosok lélegzethez jussanak a csoportmeccsek vége előtt, és felkészüljenek a második kör kieséses rendszerére. Nem volt meglepetés, hogy inkább az erőnlét döntött, semmint a labdazsonglőri képességek. Németország Oliver Neuville kései találatával 1-0-ra legyőzte Paraguayt, míg az USA Mexikót múlta felül 2-0-ra. Így Latin-Amerika egyetlen képviselője Brazília maradt, amely csak a mérkőzés végén, Rivaldo és Ronaldo góljaival tudott felülkerekedni Belgiumon.

            Az északi csapatok különbözőképpen véreztek el. Svédország csupán 2-1-re kapott ki Szenegáltól Henri Camara aranygóljával, míg Dánia 3-0-ra maradt alul Angliával szemben. Mire a félidőnek vége lett, már el is dőlt minden.

            A társrendezőkhöz nem egyformán volt kegyes a szerencse. A japánok lankadatlan erőfeszítései hasztalannak bizonyultak, miután a török Ümit Davala a tizenkettedik percben egy szögletrúgást követően szabadon maradt és gólt fejelt nekik. Dél-Korea ellenben Ahn Dzsung Hvan aranygóljának 2-1-re legyőzte az elkeseredetten küzdő olaszokat. A gólszerzőt a meccs utáni ujjongó nyilatkozata miatt azonnal kiebrugdalták a klubjából – az olasz Perugiából.

            A koreaiak még nagyobb dicsőséget arattak a negyeddöntőben, amikor büntetőpárbajban legyőzték a dühödt spanyolokat egy gólnélküli döntetlennel végződött mérkőzés után, melynek során Ivan Helguera és Fernando Morientes betalált a kapuba (az utóbbi kétszer is), ám a játékvezető nem adta meg a gólokat. Szenegál viszont aranygóllal veszített Törökország ellen, az Egyesült Államok, pedig 1-0-ra kikaptak a németektől, akik nagyszerű csapatkapitányuknak és kapusuknak, Oliver Kahnnak köszönhették a győzelmet.

            Brazília, miután Ronaldinho szabadrúgása nyomán a labda David Seaman feje fölött a hálóba vágódott, az eredmény mutatta látszatnál könnyebben verte meg Angliát 2-1-re.

            Ronaldinho piros lap miatt nem játszhatott a törökök ellen az elődöntőben, amelybe az utóbbi csapat a történelme során először jutott. Ám Rivaldo virtuóz játékával jóvátette az első találkozó során elkövetett vétkeit, és a lelkes brazilok Ronaldo negyvennyolcadik percben szerzett góljával győztek.

            Korea nagyszerű sorozatának Németország vetett véget az elődöntőben. Az egyetlen gól a meccs vége előtt tizenöt perccel született a német játékmester, Michael Ballack jóvoltából. A – minden várakozás ellenére – döntőbe jutott a németek örömébe azonban üröm vegyült, mivel a Szöulban második sárga lapját begyűjtő Ballack a fináléban nem játszhatott.

            Törökország vigaszul megszerezte a harmadik helyet, minthogy a hosszabbításban Hakan Sükür rekordgyorsasággal, 10,8 másodperc után szerzett góljával 3-2-re legyőzte Koreát.

             A döntőben a fizikai erőfeszítés, az akaraterő és Kahn reflexei hatvanhat percen keresztül megmentették Németországot attól, hogy gólt kapjon. Azután a kapus hibát vétett Rivaldoval szemben, és Ronaldo megszerezte Brazíliának a vezetést. A németeknek ki kellett támadniuk, rohamaik azonban nélkülözték a határozottságot, és a remek formában lévő Ronaldo másodszor is betalált a kapujukba. Ronaldo a világbajnokság gólkirálya lett a maga nyolc találatával, és ezzel beállította Pelé rekordját, aki világbajnoki mérkőzésen összesen tizenkét gólt szerzett. Cafú, akinek a döntő volt a 111. válogatott mérkőzése, a világon elsőként lépett pályára három egymást követő döntőben. Csapatkapitányként hasznosan járult hozzá a világbajnok brazilok végső soron nagyon is megérdemelt sikeréhez.